Gyermekjóléti szolgálat

Egyéb információk

A gyermekjóléti szolgálat a következő törvények, rendeletek alapján működik:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
• 235/1997 (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
• 1992. évi LXII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
  

   

Tevékenységünkről:

• A szociális munka egy professzió, segít a problémák megoldásában.
• Célja, hogy a segített alkalmassá váljon a problémák önálló – természetes támaszaik segítségével – megoldására.
• Egyszerre korrektív és preventív jellegű, direkt és indirekt módszerek alkalmazásával.

A gyermekjóléti szolgáltatás célja:

A szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával

• A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése
• Veszélyeztetettség megelőzése illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
• Családban történő nevelés elősegítése, a kiemelés megelőzése
• Visszagondozás

E cél eléréséhez a leghatékonyabb eszköz a prevenciós munka, melynek egyik formája a gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer, melyet - a törvényi előírásoknak megfelelően - szolgálatunk is működtet. Ez a rendszer arra hivatott, hogy tagjai folyamatosan figyelemmel kísérjék a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, továbbá időben felismerhető legyen az egyes gyermekek veszélyeztetettsége (bántalmazás, elhanyagolás, éhezés... ) Szolgálatunk jelzőrendszeri értekezleteit minden hónap első szerdai napján 13 órától tartja.

A jelzőrendszer tagjai:

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
• a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat,
• a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (óvoda, iskola) a nevelési tanácsadó,
• a rendőrség,
• az ügyészség,
• a bíróság,
• Igazságügyi Hivatal – Pártfogó felügyelők
• a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok

Ezen intézmények és személyek kötelesek:

• írásban jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat felé,
• hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet és kell, hogy éljen, hisz „A gyermek érdekének védelme valamennyi felnőtt morális kötelessége” – áll az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében. A jelzőrendszert alkotó személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni!

A gyermekjóléti szolgálat a hozzá érkező jelzéseket fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz.